Utoljára módosítva: 2023.05.25.
Az 1,24 millió lakosú Szófia Bulgária fővárosa és legnagyobb városa, mely a Vitosa-hegység lábánál fekszik. Elhelyezkedésének köszönhetően Szófia nemcsak gazdag kultúrájú és történelmű város, hanem remek túrázóhely és síközpont is. A tengerparti és hegyvidéki üdülőhelyek mellett Szófia is egyre jelentősebb turisztikai célpontnak számít Bulgáriában.
Elhelyezkedése
Szófia (BG: София) Bulgária nyugati részén, Budapesttől 760 km-re délkeletre található, ami nagyjából 8 óra autóval, és szinte végig autópályán haladhatunk. Fapados repülőjegyet pedig már hihetetlenül olcsón, akár párezer forintért is ki lehet fogni.
Booking.comA város egy völgyben fekszik, amelyet délről a Vitosa, északról pedig a Balkán-hegység határol. A völgy átlagos tengerszint feletti magassága 550 m, így Szófia Madrid után az Európai Unió második legmagasabban fekvő fővárosa.
Kétségtelen, hogy Szófia egyedülálló látványossága a 2290 m magas Vitosa-hegység. Az 1700 méteres szintkülönbséggel a város fölé magasadó hegy egészen elképesztő látványt nyújt kevés főváros büszkélkedhet ilyen pazar kilátással. A Vitosa számos túraútvonal, kirándulóhely és sípálya mellett Bulgária leghosszabb barlangjának, a 18,2 km hosszú Duhlának is otthona.
TIPP: A Vitosa remekül szolgál iránytűként. Csúcsa Szófia minden részéből látható, így könnyen meghatározhatjuk, merre van dél.
Szófiának nincs nagy folyója, a város két híres hídja kicsi, sekély vízfolyások fölé épült: a Sas-híd a Perlovszka folyón, az Oroszlán-híd pedig a Vladajszka folyón ível át. A sokkal jelentősebb Iszkar folyó a keleti külváros mellett folyik (érdekesség, hogy a szófiai repülőtér kifutópályája alatt is átmegy), mintegy 10 km-re a városközponttól.
Éghajlata
Magasságának és a környező hegyeknek köszönhetően Szófiában általában kissé hűvösebb van, mint Bulgária nagyrészén. Ez nyáron kellemes, 25-28 C közötti hőmérsékletet jelent, azonban hőhullámok itt is előfordulhatnak, akár 35 C feletti értékekkel is. Télen a nappali hőmérséklet általában 0 C körül mozog, és elég gyakori a hó. A tavaszi és őszi időjárás változékony ugyan, de városnézésre kifejezetten jó lehet egy áprilisi vagy októberi hosszú hétvége. Szófia egyébként nem különösebben szeles, ezért hidegebb időben, akár télen is kiváló úticél.
Története
Termálvíz-forrásainak köszönhetően a környék több tízezer éve lakott, magának a városnak a múltja pedig csaknem 7000 évvel ezelőttre, az újkőkorig nyúlik vissza.
A mai Szófia Serdica ősi városának romjaira épült, amit először trák törzsek laktak, majd a Kr. u. I. és V. század között a Római Birodalom jelentős városává vált. A római Dacia Aureliana tartomány fővárosa lett, és a Via Militaris út legfontosabb településének számított, amely összekapcsolta Singidunumot és Bizáncot (a mai Belgrád és Isztambul). Serdica volt Galerius és valószínűleg Aurelianus római császár szülőhelye is, bár a források utóbbiban nem értenek egyet. Nagy Konstantin annyira megszerette a várost, hogy Bizánc mellett fontolóra vette Serdicát is, mint lehetséges új székhelyét.
Szófia rövid időre az első bolgár birodalom fővárosa lett 972 körül. A város neve addigra Serdicáról Szredecre változott.
Bulgária a 14. században az Oszmán Birodalom megszállása alá került, a török hódoltság közel 500 évig tartott. Ebben az időszakban Szófia az oszmán Rumelia tartomány fővárosaként szolgált. A legfontosabb és legépebben fennmaradt épület ezekből az időkből a központban található Banja Basi mecset.
Szófia 1879-ben, egy évvel Bulgária felszabadulása után lett az újjáalakult szuverén bolgár állam fővárosa. A városnak addigra már csak 11500 lakosa volt, de a következő évtizedekben hatalmas népességnövekedésen ment keresztül.
Szófia a város központjában található Szent Szófia templomról lett elnevezve. Ugyan a Szófia név már a 14. században, a török időkben használatos volt, hivatalossá csak hosszas vita után vált, és csak a fővárossá választás után váltotta le a Szredec elnevezést.
Turistaként Szófiában
Szófiát könnyű bejárni: a legtöbb látnivaló a város központjában található, egymástól kényelmes sétatávolságra. Néhány közülük szó szerint közvetlenül egymás mellett helyezkedik el. Akad persze olyan látványosság is, ami messze van a belvárostól, például a Bojana-templom vagy a Dragalevci-kolostor. Ezeket viszont könnyen meglátogathatjuk tömegközlekedéssel. Érdemes napijegyet venni, ami csak 4 levába kerül. Ez kifejezetten olcsó az 1,60 levás vonaljegyhez képest, és korlátlan utazást biztosít minden vonalon, beleértve a metrót is.
Látnivalók Szófiában
Alekszander Nevszki-székesegyház
BG: Свети Александър Невски, GPS: 42.695828, 23.332747
Egyértelműen a bolgár főváros legismertebb szimbóluma, minden Szófiáról szóló brossurán a székesegyház képe köszön vissza. Az épület azonban nem is olyan régi, mint ahogy azt a város történelme alapján várhatnánk: a Bulgária felszabadulásához vezető orosz-török háború (1877-1878) során elhunyt orosz katonák tiszteletére épült, 1912-ben adták át. A neobizánci stílusú, aranykupolás épület 45 m magas, és mintegy 5000 fő befogadására alkalmas. Az Alekszander Nevszki-székesegyház minden nap 7 és 19 óra között tart nyitva, a belépés ingyenes. További részletek ebben a cikkünkben olvashatók.
Szent Szófia-templom
BG: Света София, GPS: 42.696568, 23.331103
Szófia városának névadója I. Justinianus bizánci császár uralma alatt, a VI. században épült, ezzel Szófia második legrégebbi ókeresztény temploma. Déli oldalán található az Ismeretlen Katona Emlékműve, ami az ország védelmében elhunyt bolgár katonák előtt tiszteleg. Az emlékművet 1981-ben, Bulgária alapításának 1300. évfordulóján avatták fel. A Szent Szófia-templom az Alekszandr Nyevszkij-székesegyház tőszomszédságában áll, gyakorlatilag az út túloldalán. A templom minden nap 7 és 19 óra között tart nyitva (októbertől márciusig 07:00-18:00), a belépés ingyenes.
Vitosa sugárút, vagy szimplán Vitoska
BG: булевард Витоша / Витошка
A nemrég szépen felújított Vitoska Szófia fő sétálóutcája számos üzlettel, étteremmel, kávézóval és szórakozóhellyel. És nem utolsó sorban lenyűgöző kilátással: az utca pont a Vitosa-hegység legmagasabb csúcsaira néz, innen a neve is. Kellemes hely a város szívében, akár vásárolni, akár ebédelni, vagy kávézni szeretnénk. A Vitoskán és keresztutcáiban több hivatalos pénzváltót is találunk, ajánlott itt pénzt váltani, ha utazás előtt nem tettük meg.
Szent Nedelja templom
BG: Света Неделя, GPS: 42.696708, 23.321385
A Vitoska északi végében található a Szent Nedelja-templom eredetileg fából épült, valószínűleg a X. században. Később számos rekonstrukció után az épület az 1930-as években nyerte el mai formáját. A templom minden nap 8 és 18 óra között tart nyitva, a belépés ingyenes.
Bojana-templom
BG: Боянска църква, GPS: 42.644655, 23.266225
Szófia egyetlen világörökségi helyszíne a középkori ortodox Bojana-templom, mely 1979 óta szerepel az UNESCO listáján. XIII. századi freskói miatt a templom egyedülálló kulturális értékkel bír, a kelet-európai középkori művészet egyik legjobban megőrzött példája. Az épület legöregebb része a XI. században épült keleti szárny. A templom autóval, vagy a 64-es és 107-es busszal közelíthető meg. Nyitvatartása szezonfüggő, áprilistól októberig minden nap 09:30-18:00, novembertől márciusig 9:00-17:30. A belépőjegy ára 10 leva. A nagy érdeklődés és az alacsony befogadóképesség miatt ajánlott előre jegyet foglalni, különösen csoportoknak. A Bojana-templomról szóló oldalunk itt található.
Az ókori Serdica romjai
GPS: 42.697860, 23.322469
Az ókori Serdica romjait a belváros alatt fedezték fel, a feltárt részek a Szerdika metróállomás és a TZUM bevásárlóközpont között láthatók. Van egy további, fedett rész az egykori kommunista pártépület felé, az itt kihelyezett információs tablókon olvashatunk a város történetéről. Az egész régészeti komplexum Szófia legfontosabb metrós csomópontjánál, illetve annak aluljárójában fekszik, így gyakorlatilag eltéveszthetetlen.
Szent Petka-templom
BG: Църква Света Петка Самарджийска, GPS: 42.697857, 23.322163
Ugyanebben az aluljáróban látható az apró Szent Petka-templom, közvetlenül az ókori Serdica maradványai mellett. A középkori ortodox templomot a 11. században építették római kori sírkamrák fölé.
Szent György-templom
BG: Ротонда Свети Георги, GPS: 42.696890, 23.322906
Szófia legrégebbi fennmaradt épülete a IV. századi római ókeresztény Szent György-templom. A lenyűgöző, vöröstéglás körtemplom (rotunda) igazán szokatlan környezetben, egy belső udvarban található, mivel a szocializmus idején egész egyszerűen körbeépítették. A templom minden nap 8 és 18 óra között tart nyitva a látogatók előtt, a belépés ingyenes.
A Largo
BG: Ларго, GPS: 42.697464, 23.324167
A Largo egy háromtagú, sztálinista stílusú épületegyüttes Szófia központjában, mely a Nezaviszimoszt (Függetlenség) tér köré épült az 1950-es években. A tér közepén létesített üvegpadlókon keresztül láthatóak az ókori Serdica romjai. A magas, középső épület a Bolgár Kommunista Párt egykori központja, ezt jelenleg a nemzetgyűlés használja. A Szent György-templomot a Largo déli blokkja veszi körül, ami az elnöki hivatalnak, az oktatási minisztériumnak, egy szállodának és néhány luxusmárka üzletének ad otthont. Az északi épületet a TZUM bevásárlóközpont, a bolgár alkotmánybíróság és a miniszterek tanácsa foglalja el.
Központi vásárcsarnok
BG: Централни софийски хали, GPS: 42.699848, 23.322224
Az 1911-ben megnyílt központi vásárcsarnok Bulgária első modern, fedett vásárcsarnoka. A neoreneszánsz stílusú epületben friss húst, tejterméket, gyümölcsöt, zöldséget és sok más terméket kínálnak. Ideális hely friss péksütemények beszerzésére reggelire. Az 1990-es évekbeli felújítás során itt is felfedeztek néhányat az ókori Serdica maradványai közül, ezeket jelenleg a piactér alagsorában mutatják be.
Termálforrások és a Központi Fürdő
GPS: 42.699987, 23.324237
A termálvíz-források létfontosságú szerepet játszottak Szófia környékének benépesítésében évezredekkel ezelőtt, motívumként megjelennek a város címerében is. Trák törzsek telepedtek meg miattuk, majd a rómaiak és a törökök több fürdőt is építettek a ma Központi Fürdőnek nevezett tér körül. Az épület, ami előtt a szökőkút látható, 1986-ig a város nyilvános fürdője volt, most a Regionális Történeti Múzeumnak ad helyet. A park mellett, az Iszkar utca túloldalán találhatók a tényleges forrás, amely még mindig nagyon népszerű a helyiek körében. Sokan hatalmas műanyag palackokkal viszik otthoni fogyasztásra. A természetes eredetű forró víz egy 750 m mély hasadékrendszerből származik, az 1955-ben kiépített betonkút 28 m mély. Karbonát-, szulfát- és nátrium-tartalmának köszönhetően a víz gyógyhatású, hőmérséklete 46 °C, pH-ja 9,48. A víz tiszta és iható, de nem árt tudni, hogy összetevői miatt könnyen hasmenést okozhat, ha nem vagyunk hozzászokva.
Szent Szófia szobra
GPS: 42.697962, 23.321410
A 26 m magas emlékművet 2000-ben állították, és gyorsan Szófia egyik jelképévé vált. A részben aranyozott szobor az egykori Serdica nyugati kapujánál áll.
Hölgypiac
BG: Женски пазар (Zsenszki pazar), GPS: 42.700953, 23.318539
Szófia legnagyobb szabadtéri piaca 140 évnél is idősebb. A gyümölcs-, zöldség-, hús- és pékáru kínálat mellett sok a szuveníres is, ajánlott itt beszerezni a kívánt ajándéktárgyakat.
Dragalevci kolostor
BG: Драгалевски манастир, GPS: 42.619396, 23.298985
Szófia külvárosában, a Vitosa lejtőin található a XIV. században alapított Dragalevci kolostor. A festői, erdős környezetben, 1030 méteres magasságban fekvő ortodox kolostor autóval, vagy a 66-os és a 93-as busszal is megközelíthető, ingyenes parkolásra van lehetőség. Pontos címe igazából nincs is, az Aleko hegyi házhoz vezető út mentén található. A belépés az udvarba ingyenes.
Parkok
Szófia tele van zöldterületekkel és parkokkal, amelyek fontos szerepet játszanak a helyiek mindennapjaiban. A gyönyörű Ivan Vazov Nemzeti Színháznak otthont adó Városi park, a Doktorok parkja vagy a Knjazseszka park egyaránt ideális hely egy kellemes sétához.
Vitosa
A szófiai élmény úgy teljes, ha felmegyünk a Vitosára, ahol számos túraútvonal, látványosság és kirándulóhely található. Legmagasabb pontja, a Cserni Vrah (jelentése: Fekete csúcs, 2290 m) népszerű túra a helyiek körében. A csúcsról dél felé elnézve megcsodálhatjuk a Rilát, a Balkán-félsziget legmagasabb hegyláncát is.
A túra az Aleko hüttétől indul (a lenti térképen jelölve), 1810 méteres tengerszint feletti magasságról. Idáig háromféle képpen juthatunk el: autóval, a 66-os busszal (csak hétvégén közlekedik), vagy a Szimeonovo kabinlifttel. Fontos tudni, hogy a lift nyáron csak hétvégenként üzemel (síszezonban minden nap). A retúrjegy ára 17 leva.
Ha a 2 órás túrát a csúcsig nem is akarjuk megtenni, az Aleko-ig (itt van a kabinlift felső állomása is) érdemes felmenni egy kisebb kirándulás vagy piknik erejéig. A helyszínen több büfé is várja a látogatókat.
Szintén népszerű látványosság a Vitosa legnagyobb vízesése, a 25 m magas Bojana-vízesés. Télen gyakran befagy, ezért kedvelt jégmászóhely, nyáron viszont akár teljesen ki is száradhat. Megközelíteni a Bojana-templom közeléből induló túraösvényen lehet, a szintemelkedés összesen 460 m. Két útvonal is van, javasolt a Bojana-tó mentén haladó hosszabbat választani, mivel az kevésbe meredek. A túraútvonalon felfelé továbbhaladva jutunk el a Vitosa egy másik közkedvelt látnivalójához, az Arany hidak nevű kőképződményekhez.
