A bolgár tengerpart

A Fekete-tenger 378 km hosszú bolgár szakaszán a hosszú, finomhomokos strandok mellett festői folyótorkolatok és ősi városok várják a látogatókat. Az ország legfontosabb turisztikai vonzerejének számító tengerpart nyaranta vendégek millióit fogadja, köztük sok magyart is. A bolgár riviéra, ahogy gyakran nevezik, összesen több mint 130 kilométernyi homokos stranddal és több tucatnyi üdülőhellyel rendelkezik.

A Fekete-tenger Szinemorecnél

Nyugodt vize, puha homokja és viszonylag lassan mélyülő strandjai miatt a Fekete-tenger kiváló nyaralóhely még kisgyermekes családok számára is. A partmenti települések a csodás strandokon kívül gazdag kulturális és történelmi örökséggel várják az idelátogatókat, mindezt páratlan természeti környezetben. Az már csak hab a tortán, hogy a bolgár tengerpart gyakorlatilag minden tekintetben olcsóbb, mint mondjuk a Balaton.

A nyári szezon jellemzően május végétől október elejéig tart. Csúcsidőszaknak a július és augusztus számít, ekkor havi 300 napsütötte óra mellett 28 °C körüli levegőre számíthatunk a bolgár strandokon. A tengervíz augusztusban a legmelegebb, akár 29 °C-os is lehet, az egész nyarat tekintve pedig átlagosan 26 °C hőmérsékletű. A tenger egyébként egész évben jótékony hatással van a bolgár partok klímájára. A nyáron felmelegedő víz elnyújtva engedi ki hőjét, emiatt az itteni ősz is nagyon kellemes, meleg és napos.

Obzor a magasból
Obzor strandja

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) minden évben megvizsgálja az EU-s országok fürdővizeinek minőségét. Legutóbbi, 2020-as jelentésük alapján Bulgária összes tengerparti strandja elérte legalább a megfelelő minősítést, 65%-ukat pedig kiválóra értékelték.

Várna és Burgasz, Bulgária harmadik és negyedik legnagyobb városa a tengerparti régió legfontosabb csomópontjai, a külföldi turisták zöme nemzetközi reptereiken keresztül érkezik a tengerpartra.

Tengerparti nyaralóhelyek és látnivalók

A Fekete-tenger

Nevével ellentétben a Fekete-tenger színe többnyire a sötét- és zöldeskék között változik. De akkor miért is nevezik feketének? A legvalószínűbb magyarázat az, hogy az ókorban hajók számára veszélyes, viharos víznek tartották. Akárhogy is, valójában a Fekete-tenger kivételesen nyugodt vízfelület: az apály-dagály különbség elhanyagolható, mindössze 3-8 cm. A hullámok legnagyobb magassága nem haladja meg az 5-6 métert, a Várnai-öbölben mért átlagos hulámmagasság 31 cm. Legnyugodtabbnak a májustól júliusig tartó időszak tekinthető, ekkor alig tapasztalhatók 1 m-nél nagyobb hullámok.

A Fekete-tenger Neszebarnál
A Fekete-tenger Neszebarnál

Bulgária hazánkhoz hasonlóan ásványvíz-nagyhatalom, a tengerparti régióban is számtalan termál- és gyógyvizes forrás, fürdő található. A Fekete-tenger további vonzereje a gyakorlatilag kifogyhatatlan mennyiségben fellelhető gyógyiszap, ami egyre nagyobb nemzetközi hírnek és népszerűségnek örvend. A rengeteg tengerparti gyógyfürdő szinte mindegyike kínál valamilyen iszapkezelést, legyen az gyógyászati vagy szépészeti célú.

Jó hír a tengervízre érzékenyebb bőrűeknek, hogy a Fekete-tenger sóssága messze elmarad a legtöbb tengerétől. Míg a Földközi-tenger átlagos sótartalma 38 ezrelék, addig a Fekete-tengeré fele ennyi sincs, mindössze 17 ezrelék. Északnyugati részén, ahol a nagyobb folyók torkolata található, ez a szám még kisebb, a 13 ezreléket is elérheti.

Ennek oka az a hatalmas mennyiségű édesvíz, melyet Európa számos nagy folyója, a Duna, a Dnyeper, a Dnyeszter vagy a Don áraszt a Fekete-tengerbe. A folyók által szállított és csapadékkal idehulló édesvíz összesen jóval több, mint amennyi a Fekete-tengerből elpárolog. A felesleges vízmennyiség csupán a Boszporuszon és a Dardanellákon keresztül tud távozni a Földközi-tengerbe. Érdekesség, hogy ha ezek a szorosok nem volnának, a Fekete-tenger vízszintje évente 1 métert emelkedne! Persze azt is hozzá kell tenni, hogy abban az esetben tónak számítana, nem tengernek 🙂

A Fekete-tenger Szinemorecnél
Szinemorec partjai

A Fekete-tenger legkülönösebb tulajdonsága a kén-hidrogén nagyfokú koncentrációja, amit kénbaktériumok tevékenységének tulajdonítanak. 150-200 méteres mélységtől lefelé a kén-hidrogén mennyisége folyamatosan növekszik, ami anaerob körülményekhez vezet. Mivel ez nem teszi lehetővé az életet a mélyebb zónákban, a Fekete-tenger teljes élővilága a legfelső rétegekben található.

Mindezek ellenére a Fekete-tenger mintegy 600 növény- és 1520 állatfaj otthona. A makrélák, remeterákok, ráják, medúzák és csikóhalak mellett három delfinfaj is honos errefelé: a szerencsésebbek közönséges, palackorrú és barna delfinnel is találkozhatnak.

A Fekete-tenger egyetlen cápafaja a tüskéscápa, mely mindössze 80-160 cm hosszú, és az emberre semmilyen veszélyt nem jelent. Vannak azonban potenciálisan kellemetlen élőlények is ezekben a vizekben: a mérges tüskékkel rendelkező sárkányhalakkal és tengeri sünökkel érdemes vigyázni. Az ezekkel való érintkezés fájdalmas ugyan, de végzetes sérüléstől természetesen nem kell tartani.